Bourk-papagáj
Bourk-papagáj
Dél- és Közép-Ausztrália bokros területein őshonos faj.A nevét a rózsaszínes árnyalatú hasi tollazatáról kapta. A sötétebb árnyalat a fejen és a háton határozottabban jelentkezik. A szem körül a tollazat egy kis körben fehér.Az arci részen ez csak úgy jelentkezik, hogy a tollak felső harmada fehéres, ettől igen jellegzetes, pikkelyszerű rajzolat alakul ott ki. A szárnyfedők barnák.A hím homlokát és szárnyát kékes árnyalat díszíti.A tojó színei sápadtabbak, és nincs a homlokon (csak a szárny élén) kékes árnyalat. Az ivari kétalakúságnak ez a jele már a kirepüléskor mutatkozik, vagyis a tojók homloka nem kékes. Ezen túl az arci rész az alsó csőrkáva tövénél fehéresebb. A kantár is világosabb és fehér szemgyűrű helyett itt fehér szemcsíkot találunk.Különösen a kivilágosodott színváltozatoknál a két láb közötti rész pirosának ereje is útbaigazítást adhat a nemek megkülönböztetésére. A hímeknek pirosabb.
Több színváltozatát rögzítették:
arany - kezdetben csak a farkfedők voltak aranysárgák;
fehér
arany tarka - a normál és az arany szín
bóbitás - holland tenyészetben keletkezett;
izabell - az aranyhoz hasonló, de a barna tollak világosabbak
sárga;
hamvas;
rózsás;
hamvas rózsás;
sárga rózsás;
tarka; kék, narancsos, pasztel
3-7 tojásán 19 napig ül. A fiatalok 4 hetes korukban repülnek ki, és 1,5 éves korukban válnak tenyészéretté. Évente 3-4-szer is költenek.Nem rikácsol, békességes madár, elvan más egzotákkal.Dajkamadárnak is lehet használni.
Papagáj eleséget,tyúkhúrt,főtt tojást,sárgarápát,almát ,szőlőt eszik.
